fbpx
Home Hírek Orvosi publikációk Osztott felelősség kérdése holisztikus megközelítésben
Osztott felelősség kérdése holisztikus megközelítésben

Osztott felelősség kérdése holisztikus megközelítésben

0
0
Olvasási idő: 12 perc

A test, a lélek és a szellem hármas értékrendjének megfelelően, a szervezet működésének egységes rendszerét tanulmányozó és ebben a szellemben kezelő orvoslás a felelősség kérdéskörének értékelését is szükségessé teszi. Miután a magyar társadalomnak kiemelkedően nagy az egészség-deficitje, érdemes végig gondolni ennek nemcsak okait, de felelősség-megoszlását is. Didaktikai szempontok miatt az alábbiakban kifejtettek megértése fontos lehet, mikor egy adott szervezet állapotát és környezetét is figyelembe vevő értékelését tervezzük. A kérdéssel akkor is kell foglalkozni, ha annak több részterületén mozgásterünk kicsiny, vagy esetleg akár nem is lenne. Ott „megrendelőként” kell fellépnünk. A vázlatosan összefoglaltak nem pusztán az orvosi gyakorlat szemszögéből számíthatnak érdeklődésre, hanem azok számára is elgondolkoztató lehet, akik szervezők, az egészségpolitika és politika alakítói, tehát mindenki, aki tevékenysége, intézkedése és döntése bármilyen mértékben is kapcsolódik az egészség ügyéhez. 

Kulcsszavak: osztott felelősség, kooperáció alapú medicina, optimális gyógyító környezet

 

Makro megközelítésből

A felelősség kérdését először a menedzsment kellékek tárából segítségül hívott PEST elemzés szempontrendszerének felhasználásával mutatom be, a klasszikus négy dimenzió alapján. A módszert jelen esetben kicsit módosított formában ábrázolom „felelősségelemzés” céllal, ellentétben az eredeti céljával, mely közismerten a piackutatásra használatos.

 

PEST elemzés,

Ezen mozaikszó angol és magyar nyelvű összetevői Political (politikai), Economic (gazdasági), Socio-cultural (társadalmi), Technological (technológiai)

 

Politikai szempontok

A felelősség ezen aspektusa csaknem a legmagasabb szintű, mely magába foglalja a szabályzó és jogalkotói/jogalkalmazói gyakorlatot is egyben, melyet valamennyi demokratikus társadalomban megválasztott kormányzatnak meg kell jelenítenie. Először szükséges kiemelni a választási ciklusokon túli és belüli intézkedések halmazát. A 4 évet meghaladó időtartam a felelősség terén azért emelendő ki elsősorban, mert az intézkedések nagy részének következményei hosszabb, akár több évtizedes fáziskéséssel hozzák meg gyümölcseiket. E téren nyugodtan kijelenthető, hogy a léptékek történelminek is mondhatók, melyekre, ha nem is a legdicsőségesebb példaként a „Ratkó Korszak” politikai döntéseit lehetne megemlíteni. Az ötvenes évek eleji folyamatok 60-80 év elteltével is érzékeltetik hatásukat a társadalom egészének vonatkozásában az egészségügytől a nyugellátásig, vagy a szépkorúak gondozásáig bezárólag.

Jelen korunk számtalan kihívása közül megemlíthető az az intézkedéshalmaz, mely nem pusztán a születéskor várható életkor hosszának növelését, hanem ugyanennek a panaszmentesen eltöltött életévek nyereségét tűzi ki célul. Szokatlannak tűnhet a mindennapi orvoslás kérdéskörének analízisekor olyan szempontok említése, mint pl. kormányzati stabilitás, vagy a politikai értékrendek változása, a törvényhozás és a parlament működése, társadalompolitikai célkitűzések, adópolitika, versenyjogi szabályok, környezetvédelmi szabályozás és egyéb jogszabályi feltételek alakítása stb. amennyiben a kérdéshez a komplexitás igényével közelítünk.

 

Gazdasági szempontok

Ebben a kategóriában a felelősség lényegében az előző – a politikai – kategóriával részben kapcsolatos, mely túl a betegbiztosítási rendszer alakulásán, összefügg az ország egyéb gazdasági paramétereivel is. Példaként említendők a gazdasági ciklusok, kamatszintek, a GDP és a GNP trendek, infrastrukturális fejlesztések, infláció, munkanélküliség, családi jövedelmek változása, tőkemozgások alakulása, globalizáció, de természetesen maga az egészségügyi ellátásokra fordítható kiadások mértéke, annak alakulása, stb.. Tudomásul kell venni, hogy az egészségügy terén az infláció/amortizáció, az orvostechnológiai fejlődések alakulása, illetve a változások bekerülése más, tehát e kérdés speciális megítélést igényel, mivel valamennyi kapcsolatos lehet magával az orvoslással és természetesen annak befolyásoló részelemeivel. Azt, hogy egy ország lakosságának egészségi állapota menyire az ország gazdasági teljesítményével van összefüggésben, jól mutatja az OECD Health at Glance jelentésben publikált 1. ábra. [1]

 

  1. ábra Születéskor várható életévek száma a GDP egy főre számított arányában (2015 (or nearest year) [1]

 

Társadalmi szempontok

Esetünkben a szocio-kulturális kifejezés többet mond, mint a demográfiai változások, a képzettségi szintek alakulása, társadalmi mobilitás, életmódbeli változások, életstílus, munkához való viszony, a fogyasztási szokások változása, vallási csoportok hatása stb. Ebben – különösen az állami felelősség tekintetében – kiemelendő a társadalmi egyenlőtlenségek mértéke. Komolyabb kategóriát képez egy társadalom, illetve annak egy rétegének kulturáltsága, egészségüggyel kapcsolatos ismeretszintje, saját magával és környezetével kapcsolatos elvárása, illetve teljesítőkészsége és képessége. Ezen kategóriába tartozik az egészséges életre nevelés az óvodáskortól az orvosképzéssel bezárólag.

 

Technológiai szempontok

Ennek jelentése szűkebb értelemben: új felfedezések, találmányok és technológiák, kormányzati fejlesztési politikák, K+F programok/kiadási szintek, a technológia átvétel mértéke és szabályozása, a technológiai infrastruktúra változása stb. Az egészségügyben ezen felelősség nem az egészségügy függvénye, de speciális jellege miatt külön kategóriába sorolása fontos és igen bonyolult, melynek része lehet pl. az egészségügyi engedélyezési rendszertechnológia megfelelőségi rendszere, (technology assessment) a betegbiztosítás un. be-, illetve kifogadási rendszere, tehát régi módszerek újra történő cseréje, stb.. Ezen kérdésnek esetleges vizsgálata vonatkozhat egyebekben mindazon technikák és technológiák területére, melyek ugyancsak kapcsolatba hozhatók az orvoslással és az azt érintő folyamatokkal a diagnosztikától kezdve a terápiák legkülönlegesebb fajtájáig, melyek részletezése nem lehet a cikk célja. (pl. Da Vinci operációs robot technika megjelenése a sebészetben, finanszírozásában, a jövő generáció oktatásában stb.)

 

Környezet külső felelősségi szint kategóriája

Ebben a kategóriában kétségtelen tényként kezelendő, hogy valamennyi, a PEST elemzés pontjai alatt említett tényezőkkel létezik függőségi kapcsolata. Sarokpontokként kiemelendő felelősségi fő kategóriák a teljesség igénye nélkül:

  • környezetvédelem
  • levegő tisztaság
  • élelmiszerbiztonság
  • gyógyszerbiztonság
  • mezőgazdaság vonatkozó feltételrendszere
  • állattenyésztés vonatkozó feltételrendszere stb.

 

Szóra érdemes és egyben elgondolkodtató példaként említhető itt az a 39 Európai Parlamenti tag (ebből 14 egészségügyi és környezetvédelmi miniszter) vizsgálata, mely eredménye az emberre is veszélyes anyagok (pl. fitátok, perfluoro vegyületek stb.) létét mutatta ki szervezetükben. Nyomokban kétféle rovarirtót, 22 PCB (poliklórozott bifenilt) vagy egy tűzálló anyag jelenlétét is kimutatták a vizsgálatok. [2]

Tancélos példaként említhető meg továbbá a glifozát (RoundUp) nevű gyomirtó esete is, mely a génmódosított haszonnövényekre káros hatással nem bír. Ebből 2017-ben az USA-ban 1,35 millió tonnát szórtak ki. Komoly szakmai visszhangot kapott az az értekezés, mely valószínűsíti azt a folyamatot, mely 25 év adatainak feldolgozása alapján joggal feltételezi a lisztérzékenység változás hátterében a glifozátot. [3] Az igen neves toxikológiai szaklapból idézett cikkben a szerzők impresszionáló ábrán mutatják be a két görbe emelkedő párhuzamosságát.

E példa kapcsán megemlítendő, hogy pl. Ausztrália, Japán és az EU esetében is fellelhetők a vonatkozó génmódosított termékek előállítására, mind értékesítésére megszorítások, egyes esetben tilalmak is. Az un. GMO biztonságot bizonyító tanulmányok hitelességét azonban sajnálattal megkérdőjelezhetik azok a tények, miszerint ezen vélemények pont maguktól az érdekelt cégektől erednek.

 

Ezen példa jelen cikknek azon aspektusát bizonyítja, hogy kiemelt szinten történő állásfoglalások, jogszabályok, mint pl. az ún. roundup ready GMO vetőmagok alkalmazása esetén szükségesek, milyen mértékben képesek befolyásolni végső soron az un. „szivárgó bél” szindrómát, következményesen okozva a neurotransmitterek változásait, a szervezet oxidatív stressz állapotát, stb, és mindezeknek milyen ok-okozati kapcsolatai létezhetnek a nagy rendszerben melyek kihathatnak a kórházi betegellátástól a finanszírozáson át az idősek gondozásáig sok mindenre.

 

Elgondolkoztatóan nagy port vert fel 2018 augusztusában a Monsanto vegyipari óriáscég kártérítési perében hozott 290 millió US dolláros nagyságrendű elmarasztaló ítélet, mely egy San Franciscó-i bíróságon született. Ítéletében a bíróság kijelentette, hogy Roundup nevű gyomirtója rákkeltő hatású. A kérdés bonyolultságánál azért is érdemes röviden időzni, mert a glifozát alkalmazása világszerte elterjedt és a tudományos megítélése igencsak ellentmondásos. A WHO nemzetközi rákkutató központjának tanulmánya 2015-ben valószínűleg rákkeltő hatásúnak minősítette. Ugyanakkor az európai uniós intézmények, köztük az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó EFSA nem így foglalt állást. Az Európai Unió tavaly novemberben további öt évre meg is újította a glifozátot tartalmazó vegyszerek forgalmazásának engedélyét. E jelenségek jó példával szolgálhatnak arra, hogy egy alapvetően mezőgazdasági kérdés hogyan is generálhat következményes egészségpolitikai/egészségügyi felelősségi kérdéseket.

 

Átfogóbb környezeti viszonyok feltétel rendszere

Egy korábbi publikációban [4] már foglalkoztam a még szervezői körökben is kevésbé ismert fogalomkörrel, amelyet az irodalom „optimális gyógyító környezetnek” nevez (optimal healing environment, OHE) Az igen összetett szempontrendszer az adott beteg genotípusának függvényében javasolja analizálni valamennyi környezeti tényezőjét a táplálkozástól kiindulva mint a lélek, a szellem, a hit, a családi környezet, stb. Számunkra is a jövőt vizionáló összefoglaló irodalom a mindennapi gyakorlat számára is súlypontozottan kezeli a kérdést, mely javasolt irodalma maga az Integrative Medicine kb. ezer oldalas könyve. [5]

 

 

Az egészségügyi ellátás felelőssége

Fő szempont, az ellátásokhoz történő hozzáférés egyenletessége és a rendszer igazságossága (accessibility, equity). Természetesen meghatározó a kérdésben az egészségügyi ellátás fejlettsége, minősége, de az általánosan hozzáférhető szolgáltatások minősége fontosabb, mint egyes, szűk betegcsoport számára életmentő hightech ellátások. [6]

 

Az „üzleti” felelősség

A saját magam által összeállított felelősségi rendszerem következő csoportját egy igen furcsa irány képezi, melyet „az üzleti felelősség” kategóriájaként fogalmaznék meg. Szélsőséges példa, mikor egy adott szolgáltatás vállalkozói, tulajdonosi anyagi érdekeltségi dominanciája felülír vonatkozó – kevésbé jövedelmező – szakmai érvrendszereket. Az egészségügyben és annak perifériáján számtalan szakmailag kifogásolható és nem egy esetben tudománytalan „segítők” is megtalálható. A lista a tudománytalan rontáslevételtől a szakképzettség nélküli, egyebekben megtévesztően hitelesnek tűnő alternatív tevékenységeket végzőkig igen széles. Ezek azért sorolandók az üzleti felelősség csoportba, mert lényegében érdemi gyógyító tevékenységet nem képesek végezni. (Tisztelet azon kivételeknek, akikre nem vonatkoznak az említettek.)

 

A sajtó felelőssége

Külön pontként feltétlenül megemlítendő, mely lényegében a témakörben felsoroltak mindegyikével kapcsolatba hozható. Tekintettel arra, hogy a sajtó képviselői nem mindig rendelkeznek egészségügyi alapképesítéssel, elfordulhatnak olyan hibák, melyek szerencsétlen esetekben akár negatív befolyással bírhatnak esetleges jószándékuk dacára is az adott olvasó/néző, stb. érdeklődésére, akár életstílusának alakulására. Kiemelendő ezen felelősségi kategória azon esetleges vonatkozása, mikor negatív – akár ténylegesen helytelen – konkrét példa kapcsán szerencsétlen prezentálásával a lakosság bizalmát és gyógyítóiba vetett hitét negatívan befolyásolja.

 

Az egyéni személyi felelősség

Igen fontos ezen kategória, mivel a holisztikus betegellátás folyamatában a személy aktivitása megkerülhetetlen. Aktív, saját helyzetét belső indíttatásból is alakító, külső segítséget befogadóan kezelő és kellően tájékozott hozzáállás nélkül az egyéni és ezáltal a társadalmi felelősség, mint alap, nem működhet. A felhozható példák sora az un. „egészséges életmód” kategóriától a káros szenvedélyek kerülésén át a szükséges és utolérhető szűrések rendszeres elvégeztetéséig igen hosszú.

Az egyén felelőssége az egészségével kapcsolatban 3 alap-dimenzióban írható le:

  • életmód
  • terápiás együttműködés
  • jogtudatosság, informáltsági pozíció

Ezen pontban elsősorban a beteg alap tájékozottsági szintjét említeném, mely családi kultúra és iskolázottság függvénye. (Megjegyzendő, hogy pl. utóbbi esetben az iskolai oktatás egészségkultúrára vonatkozó feltételrendszere már nem csak egyén/család függő.) Itt emelném ki azt a fogalomkört, mely „személyi hajlandósági” szintnek nevezhető. (Pl. a gluténérzékenyek esetében szükséges tájékozottság megszerzése, illetve annak folyamatos szinten tartása és alkalmazása.)

 

Az orvos felelőssége

Végül, de nem utolsó sorban lényeges kategória a holisztikus betegellátást végző orvos felelőssége. Egy szervre, szervrendszerre kihegyezett problémakeresés és „megoldás” gyakorlata helyett komplex „személyre szabott” megoldások keresése és rendszerelméleti kapcsolatok analízise kell történjen, mely lényegében megváltozott CBM (Cooperation Based Medicine) jellegű alapokat igényel. [4] A 21. században a gyógyítás már interdiszciplináris team munka, és a teamnak a beteg is része. Erről az IME hasábjain Kincses Gyula írt. [7]

Nem lényegtelen tényező e kérdésben az adott orvos számára elérhető valamennyi szakmai direktíva, előírás, guideline, melyek betartása csaknem kötelező érvénnyel bír. A szakmai tevékenység azonban nem fogalmazható meg valamennyi probléma megoldására, tehát nemcsak a mozgástér, hanem a kötelezettség íve is szélesnek mondható. Utóbbi két fogalom határai az alkalmazó orvos hozzáállásának függvényében szűkek és akár lényegesen tágabbak is lehetnek. Érdemes megismerni azt a speciális helyzetre jellemző tancélos példát, mely a daganatos betegek komplex megközelítésével kapcsolatos. [8]

 

Multidiszciplináris jelentősége miatt említenék még két jó példát: egyik a D vitamin interdiszciplináris hasznosíthatósága kérdésében a szakterület legavatottabb szakemberétől Michael F. Holick bostoni professzortól halhattunk előadást a Medicina 2000 Szövetség 2015-ös konferenciáján Balatonfüreden. [9] Másik demonstratív példaként említhető ezen pont alatt a betegeink nagy számát érintő metabolikus szindróma [10] területe, a magas vérnyomástól a cukorbetegségen, szív és érrendszeri kórképeken át akár a rákkal bezárólag is. A felelősség különös un. összegezett formában írható le ezen példa kapcsán, mikor az adott beteg ellátásában a háziorvostól kiindulva valamennyi szakma képviselője érintett lehet úgy, hogy lényegében az eredmény a rész felelősségi hányadok összegzéséével jellemezhető. Mivel a társadalombiztosítás költségvetésének igen nagy hányadát teszi ki ezen összefoglaló tünetegyüttes – a metabolikus szindróma – kezelésének költsége, ezért nem pusztán orvosszakmai érvek szólnak amellett, hogy kiemelt szereppel bírjon értéken történő kezelése bármely rendelésen.

 

A jövő iránya és a korszerű tájékozottság iránti igény jó példája lehet Dr. Paul Clayton oxfordi professzor előadása 2015-ben a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség konferenciáján, [11] mely szemléletformáló volt, és amelyről bővebb kitekintést adott magyarul is megjelent könyve. [12]

 

Komplex példa az osztott felelősségre

Tancélos példaként az alábbiakban említettek szomorú komplex összefoglalása is lehetne annak, amért magát a kibontott témakört nevesíteni szeretném:

  • 1989 és 2005 közötti időszakban 32,3%-os férfi spermaszám csökkenést regisztráltak. [13]
  • Az 1940-es években több mint 100 millió-s spermaszám/ml-hez viszonyítva mára átlagosan csak a 15-40 millió/ml tartományban van a mutató, ami önmagában is a termékenység alsó határa. [14]
  • Megjósolható a 2030-tól a növekvő mértékű férfi meddőség, mely demográfiai összeomlást is okozhat, amennyiben a folyamat így halad tovább.
  • Rövid magyarázat: A túlzott gyulladás felborítja a sejtek szaporodása és a programozott sejthalál közötti dinamikus egyensúlyt, mely eredményeképp a spermiumok pusztulási sebessége nő. [15]
  • Az eredmény: férfi meddőségi katasztrófa.

 

Megerősíti az elmondottakat egy 1973-2011 alatt végzett kutatások eredményeit összegző metaanalízis [16] A kutatás vezetője egyre jobban felgyorsuló folyamatként írja le a változásokat, melynek tendenciájából szerinte is az emberi reprodukció drasztikus lelassulására lehet következtetni.

 

Dr. Levine megjegyzi, hogy noha a vizsgálati minták Észak-Amerikából, Európából, Ausztráliából és Új-Zélandról származnak, az ázsiai, afrikai, és dél-amerikai fejlődő országok esetében már közel sem ilyen rossz a helyzet. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy véleménye szerint a probléma idővel a fejlődő országokat is elérheti. Kérdésként merül fel, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a jelenséghez a környezetünkben egyre nagyobb számban jelenlévő különböző vegyszerek és műanyagok, az elhízás, a stressz, a dohányzás, vagy éppen az étrendünk. Prof Dr. Clayton (Oxford University) egyértelműen táplálkozási okokat valószínűsít a háttérben kutatásai alapján, melyről közérthető formában hatalmas mennyiségű irodalmi idézet biztonságával ír egyik magyarul is megjelent könyvében. [12]

 

Joggal feltételezhető, hogy az okok a multifaktoriálisak. Kiragadott példaként az elmondottakhoz kapcsolódva meg kell említsek egy olyan közleményt is, mely szerint a terhesség alatt szedett paracetamol/ acetaminofen nemcsak a nőstényutódok fertilitását csökkenti, hanem a hímnemű utódok maszkulinitását is gátolja. Korábbi, egereken végzett vizsgálatok már kimutatták, hogy a vemhes állat által fogyasztott fájdalomcsillapító paracetamol hatására a hímnemű foetusokban csökken a tesztoszteron termelődése, aminek következtében zavart szenvedhet a here fejlődése. [17]

 

Dr Kristensen utolsó szerző és munkatársainak kutatása most azt mutatta ki, hogy az anya által fogyasztott paracetamol miatti csökkent magzati tesztoszteron-szint a későbbiekben a felnőtt hím állatok viselkedését is szignifikáns módon megváltoztatja. Ugyanezt erősíti meg az endokrinológus társaság egy közleménye is, [18] a 2018-as Science Daily-ben megjelent közleménye is.  Lényegében szakmafüggetlen kérdés, hogy milyen szakorvos/háziorvos, életstílus oktató, stresszmenedzser, dietetikus, stb. vesz részt egy adott beteg problémájának rendezésében. Túl a betegellátási tevékenységen, mindig nyújtania kell az orvosnak – például a fenti példára hivatkozással- egy-két tanácsot. Előfordulhat, hogy csupán csak diétás, életmódi, gyógyszerszedési stb. hibákat korrigáltatunk, melyekkel viszont komoly hatással lehetünk betegünk jövőjére. (Zárójelben: a fenti példa alapján nem pusztán a betegünk, hanem az emberiség jövőjére is). Ezen hozzáállásunk esetén is érezhetjük, hogy egy vizionált ideális eset eléréséhez szükséges számtalan olyan tényező ismerete is, melyre mozgástér hiányában nem bírunk hatással.

 

Felelősség, mozgástér és hatékonyság összefüggések

Egy képzeletbeli grafikonon a felelősség lehetőségeit egy adott személy szemszögéből vizsgálva megállapítható, hogy a mozgástér és a felelősség egyenes arányossággal ábrázolható.  Ahol nagy a mozgástér, ott – ideális esetet feltételezve – nagy a személyi felelősség is (egészséges életmód valamennyi szempontja, káros szenvedélyek kerülése, rendszeres testmozgás) Viszont a korlátozottabb mozgástérrel bíró területeken már teljes személyi igyekezetek dacára is csak közepes mértékben érvényesülhet a hatékonyság, mivel pl. a környezeti káros tényezők egy részében van csak lehetőség azok tudatos kiiktatására, mint levegőtisztaság, vagy élelmiszerbiztonság stb. A harmadik esetben, mikor jogszabályok, biztosítói protokollok, technológiai feltételrendszerek függvényében stb. vizsgáljuk az egyén mozgásterét, akkor a legkisebbnek ítélhető a személyi hatékonyság mértéke.

 

Osztott felelősségről számokban

Abban a szemléletváltásban, hogy az egészség nemcsak az egészségügy „terméke”, azaz osztott felelősség, kiemelt jelentősége van a WHO 1946-ból származó meghatározásának, mely szerint „az egészség a teljes testi, lelki – szellemi és szociális jól-lét, nem csupán a betegség, illetve a testi nyomorúság hiánya.” [19] A Lalonde report néven híressé vált WHO dokumentum (New pers­pective on the health of Canadians, Ottawa 1974) volt az, ami szakított a hagyományos biomedikális szemlélettel, és az egészségben a gyógyítás mindenhatósága helyett az egészség (elsősorban külső) feltételeinek biztosítására helyezte a hangsúlyt. Ennek számszerűsítése nem egyszerű, mert az egyes komponensek jelentősége nagyban eltér az országok gazdasági és kulturális státusának függvényében. A 20. század végi OECD, WHO adatok alapján az országok széles körét tekintve az egészségügyre eső felelősség-hányad 11-25% között mozog. Magyarországi adat szerint (Józan P.) egészségügyi ellátás szerepe 18%. Az eltérés mértéke érthető, ha pl. Etiópiát és az USA-t tartjuk két szélső pontnak. Természetesen egy adott országon belül sem láthatunk feltétlenül azonos százalékot, ami annak függvényében is változhat, hogy pontosan ki hol és milyen mértékig érintett az egyes, korábban felsorolt hatásokban.

 

Ide kívánkozik Dr. Kincses Gyula megállapítása, mely szerint a „Az egészségügy szerepének ilyen értékelése csak populációs szinten igaz, a beteg ember számára természetesen az egészségügyi ellátás fejlettsége és hozzáférhetősége a meghatározó”.

 

  1. ábra Az egészségügy felelősségi aránya az egészségi állapotra [20]

 

 

Összefoglalás

A 2. ábrán bemutatott kördiagram alapján is megállapítható, hogy mennyire összetett a témakör és mekkora az a nagyságrend, ahol hivatásunknak megfelelően egyáltalán lényegi mozgástérrel bírhatunk. Ez elsősorban el kell gondolkoztasson bennünket, hogy saját területünkön igyekezzünk mindent megtenni és lehetőségeink függvényében teljességgel megfelelni magunkkal szemben támasztott „felelősségi” elvárásainknak. Ugyanakkor a diagram ismeretében azon részvevők számára is gondolatébresztő lehet a cikk, akik a felelősség kérdésében nem érzik magukat érintetteknek, pedig…. Aki meg akar tenni valamit, talál rá módot, aki nem, az talál kifogást! (Stephen Dolly)

 

 

Köszönetnyilvánítás:

Szeretném köszönetemet kifejezni Dr. Kincses Gyulának konzultációs segítségéért!

 

Irodalomjegyzék
[1] in: https://www.health.gov.il/publicationsfiles/healthataglance2017.pdf p.49
[2] Campagne detox du WWF. World Wildlife Fund 2005
[3] Samsel A, Seneff S: Glyphosate, pathways to modern diseases II: Celiac sprue and gluten intolerance. Interdiscip Toxicol. 2013 Dec;6(4):159-84. doi: 10.2478/intox-2013-0026.
[4] Varga I: Cooperation Based Medicine, mint a paradigmaváltás alapja az egészségügyben. IME – Interdiszciplináris Magyar Egészségügy XVI. évfolyam 8. szám 2017. szeptember
[5] Rakel D: Integrative Medicine 4th Edition, Elsevier, 2017
[6] Kincses Gy: Egészségügy csendes válaszúton. Egészségtudomány, LIX évfolyam, 2015 1. szám
[7] Kincses Gy: Mire szerveződik, azaz milyen kockázatokat fed le a kötelező egészségbiztosítás? – Szempontok az újragondoláshoz II. rész IME, X. évf. 20011/8
[8] Varga I: Az onkopszichológia holisztikus megközelítése: rákbetegek pszichoszociális támogatása saját tapasztalatok alapján. IME XVI. évf (2017) 5. szám 33-39
[9] Holick MF: Van új a nap alatt! – M. Holick endokrinológus professzor a D-vitamin aktuális kérdéseiről, Interdiszciplináris Magyar Egészségügy IME, 2015, 14:34-6.
[10] Paragh Gy.: A metabolikus szindróma fogalma, diagnosztikája, terápiás lehetőségei, IME XVI.évf. (2017) 3.szám, 48-53
[11] Clayton P: „Nem a tünetet kell kezelni, hanem az okot megszüntetni”, IME – XIV. évfolyam (2015) 10. szám, 31-33
[12] Clayton P: Ne Gyulladj Be! A krónikus gyulladás, mint a betegségek fő oka és az általa okozott károk. Biogenic World Laboratories Europe Kft.
[13] Rolland M, Le Moal J: Decline in semen concentration and morphology in sample of 26609 men close general population between 1989 and 2005 in France”. Hum Reprod. 2012 Dec 4
[14] Mascarenhas MN, Flaxman SR, „National, regional, and global trend in infertility prevalence since 1990: a systematic analysis of 277 health surveys”. PLoS Med. 2012 Dec;(12):e1001356
[15] Pérez CV, Theas MS: Dual role of immune cells in the testis: Protective or pathogenic for germ cells? Spermatogenesis. 2013 Jan 1;(1):e23870.
[16] Levine H: Temporal trends in sperm count: a systematic review and meta-regression analysis Human Reproduction Update, pp. 1–14, 2017.
[17] Hay-Schmidt A, Finkielman OTE, Jensen BAH, Høgsbro CF, Bak Holm J, Johansen KH, Jensen TK, Andrade AM, Swan SH, Bornehag CG, Brunak S, Jegou B, Kristiansen K, Kristensen DM:  Prenatal exposure to paracetamol/acetaminophen and precursor aniline impairs masculinisation of male brain and behaviour. Reproduction. 2017 Aug;154(2):145-152. doi: 10.1530/REP-17-0165. Epub 2017 May 30.
[18] Society for Endocrinology: Taking paracetamol during pregnancy may reduce fertility of daughters. ScienceDaily. ScienceDaily, 6 January 2018.
www.sciencedaily.com/releases/2018/01/180106103439.htm
[19] WHO 1946 http://www.who.int/about/definition/en/print.html
[20] Kincses Gyula egészségpolitikai ábra gyűjtemény http://www.kincsesgyula.hu/dokumentumok/egeszsegpolitikai_abragyujt_011_06.pdf

Hírlevél

Blog értesítő - kérem hetente az új cikkeket

Elfogadom az adatkezelési szabályzatot.

(0)

dr. Varga Imre Dr. Varga Imre 1976-ban szerzett általános orvosi diplomát Debrecenben. A Dunakeszi Szakorvosi Rendelő Intézet urológus szakorvosa. Alapító tagja – kezdetben titkára, majd éveken át elnöke – a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetségnek.

Kedvezményes jelentkezés az októberben induló turnusra az Integrativ-Medicina.hu-n!

Ne maradj le! Akár bruttó 2000 Ft kedvezménnyel!

Ha szeretnél igényelni kedvezményes kuponkódot, illetve értesítést kérsz a kurzus indulásáról, add meg e-mail címedet és keresztnevedet!

Tanuld magad egészségessé!